Vegyesboltból iskola   Megyénk majd minden falujában gondot jelentett a gazdátlanul maradt – hajdani szövetkezeti tulajdonban levô – vegyesboltok épületeinek sorsa. Nagy részüknek ugyanis nem sikerült rendeltetést találni vagy értékesíteni, így rohamosan mennek tönkre. Erre a sorsra juthatott volna a Harasztkerék központjában levô bolt is, hiszen tíz évvel ezelôtt arról kellett dönteni, hogy lebontják, vagy valamiképpen hasznosítják a közmunkával, adományokból felhúzott épületet.

Végül a helyi önkormányzat mintegy 8 évvel ezelôtt úgy döntött, hogy megvásárolják, a községben négy ilyen került a birtokukba. A pénzhiány miatt csak némi állagmegôrzô munkálatot végeztek, de még nem döntöttek arról, hogy mire használják. Mikor a szarvasmarha-tenyésztôknek korszerû begyûjtôközpontra volt szükségük, a tanács elhatározta, hogy az épület egyik szárnyát átalakítják erre a célra. Majd az egyház visszakapta ingatlanjait, többek között azokat az épületeket is, amelyben jelenleg az óvoda és az elemi iskola mûködik. S bár 15 évre bérlik a helyiségeket, a terv az volt, hogy az egykori szövetkezeti boltot iskolává alakítsák. A helyi önkormányzat saját költségvetésébôl 2009 nyarán fogott hozzá az épület átépítéséhez. Két osztálytermet, mellékhelyiségeket, elôszobát, tanári szobát, kis udvart alakítottak ki. Sikerült a megfelelô mûködési engedélyeket is beszerezni, és így szeptember 15-étôl ide költözhetett 40 I – IV. osztályos diák. Még hátramaradt a külsô falfestés, az udvar füvesítése, az épület bekerítése, és szeretnének szekrényeket is vásárolni.

A tanácsosok arról is tárgyaltak, hogy inkább helyi költségvetésbôl egészítik ki ôsztôl a fejkvóta miatt megszûnéssel fenyegetett V–VIII. osztályban tanítók fizetését. Osváth Csaba polgármester elmondta, eddig az volt az irányzat, hogy minden vidéki iskolát újítsanak fel, korszerûsítsenek. Ezt sikerült is megvalósítani, az új rendelettel azonban fennáll annak a veszélye, hogy ezek elnéptelenednek, ezért beszélték meg azt, hogy az állás nélkül maradó tanárok javadalmazását a szülôk támogatásával a helyi költségvetésbôl állják. Ha megszûnnek az iskolák, életképtelenné válnak falvaink – mondta a polgármester.

 

Apáról fiúra száll

A harasztkeréki Bereczki családról elmondható, hogy apraja-nagyja állattenyésztéssel foglalkozik. S bár a gazdaságot Sándor két fiával, Sanyival és Lacival együtt vezeti, azért az "úr" a 87 éves Gyula bácsi, aki még ma is serényen besegít a munkába. A legtöbben a faluból szarvasmarha- tenyésztésbôl élnek. 27 gazdának van tehene, igaz, nagy részük egy-két-három állatot tart, de van, aki többet is. Naponta 750 – 900 liter tejet gyûjtenek be. S bár a nagyfelvásárló, a Hochland cég kivonult a piacról, Csizmadia György, a nyárádszeredai tejfeldolgozó üzemet mûködtetô vállalkozó átveszi a tejet, és ami a legjobb – mondják a gazdák –, idejében fizet. A zsírfokától függôen egy liter tejért 70 – 80 banit kapnak. A különbözô támogatásokkal együtt, ilyen körülmények között meg lehet élni a szarvasmarha- tenyésztésbôl – mondják Bereczkiék, bár ennek az az ára, hogy korábban traktorokat vásároltak, és összesen mintegy 30 hektáron gazdálkodnak. 27 állatuk van, géppel fejnek, és igyekeznek korszerûsíteni az állattartást és javítani a tej minôségét. Azzal is tisztában vannak, hogy távol állnak még az uniós elvárásoktól, de a hazai körülményeknek megfelelnek. Ameddig van, aki felvásárolja a tejet, nincs gond – mondják. S bár a fiatalok vihetik tovább a stafétát, id. Bereczki Sándor azon a véleményen van, hogy bankkölcsönért sohase folyamadjanak, a pályázatoktól pedig óvakodnak, hiszen kell önrész és az eljárás is túl bonyolult.

 

Kikezdte az idô a gyékényszövést

Harasztkeréken szorgos, dolgos emberek laknak. Nem kell szociológiai felmérés ennek a megállapításához, elég, ha végigsétálunk a Marosvásárhelytôl alig 15 km-re levô – a fôúttól egy kissé félreesô – falu fôutcáján. Takaros házak, új porták fogadják a látogatót, aki kiváló aszfaltúton érkezik a faluba. Mintha a gazdasági válság elkerülte volna a települést.

A fiatalabbak, fôként aki nem Nyárád menti, nem tudhatják, hogy ennek a titka egy olyan kézmûves foglalkozás, amely valamikor jólétet biztosított az itt lakóknak, de ma már kihalófélben van. 1989 elôtt ugyanis szinte mindenki gyékényfonással foglalkozott. Innen látták el az ország nagyobb építôtelepeit az igen jó hôszigetelô természetes anyaggal, s ugyancsak harasztkeréki gyékénytakaróval fedték télen az ágyásokat, szigetelték az üvegházakat.

Az idôsebbek nem is tudják, hogy mióta foglalkoznak gyékényfonással Harasztkeréken. Már Orbán Balázs A Székelyföld leírásában is említi, hogy itt már akkor foglalkoztak gyékényszövéssel. A kollektivizálást követôen pedig igen jó jövedelemkiegészítônek bizonyult. A falu akkor gazdagodott meg, hiszen a nagy szocialista építkezési hajszában igencsak volt igény a gyékénytakaróra. Igaz, nem volt könnyû. A most már középkorúak emlékeznek arra, hogy gyerekként szüleikkel együtt a Duna-deltától Zimniceáig, Temesvár és Arad környékéig, a Prut folyó árterületéig mindenhova elmentek aratni. A három hétig is eltartó gyûjtés sem volt "leányálom." Derékig, olykor pedig nyakig érô vízben kellett vágni a nyersanyagot, vízisiklók, vérszívók társaságában, pirkadattól sötétedésig. Aztán a levágott kévéket szárították, összekötötték és vagonírozták. Egy- egy család akár 60 tonnányit is összegyûjtött és küldött el a balavásári vagy a nyárádtôi vasútállomásokig, ahonnan házhoz szállították.

A gyékényt télen dolgozták fel, hiszen nyáron mindenki a földeken dolgozott. Ilyenkor az elôkészítés a gyerekek feladata volt. Méretre kellett vágni, szétszedni, "seríteni" belôle olyan szálakat, amelyekbôl aztán a keret segítségével megszôtték a szônyegeket. Télen "serítô kalákákat" is szerveztek. Aki csak tehette, a zimankós napokon reggel négytôl napnyugtáig a szövôkeretek mellé állt. Naponta 20 vagy akár 40 darab 2x1,80 méteres takaró készült, amelyeket az ákosfalvi termelôszövetkezeten keresztül értékesítettek, darabonként 19 lejért. Ha valaki utánaszámol, akkor kiderül, hogy ez akkor nagyon szép jövedelmet hozott a konyhára.

Aztán jött a rendszerváltás. Ezt követôen még 1–2 évig volt a gyékényre igény, majd az építôiparba új anyagok kerültek, megváltozott a technológia, a csûrbe, raktárokba kerültek a szövôkeretek. Kisebb falvédôk készültek nádból, s volt, aki sásból székfedelek fonásával is próbálkozott, de ez sem vált be. Néhány évvel ezelôtt egy szászrégeni bútorgyár rendelt még gyerekszékeket, de koránt sem tudták értékesíteni azt a mennyiséget, amelyet 1989 elôtt. Próbálkoztak egy szuvenírbolt megnyitásával Ákosfalván, a fôúton, ahol nemcsak gyékény, hanem mindenféle szôtt, fonott, varrott népi tárgyat is forgalmaztak. Ez sem ment, a kendi kínálat, Marosvásárhely közelsége beárnyékolta az üzletet. Az egyik bucsini vendéglôt is Harasztkeréken szôtt gyékénnyel díszítették.

A harasztkerékiek nem adják föl! Az egyik vállalkozó internetes honlapon reklámozza a lehetôséget, fôleg bútorgyáraknak, belsô berendezéssel foglalkozó cégeknek. Arra is gondoltak, hogy a mûvelôdési otthonban egy népmûvészeti szobát rendeznek be, ahova nemcsak a munkáikat, hanem a munkaeszközöket is kiállítják majd.

A helybéli óvodában, iskolában tanítják a gyékényfonást, szövést, nehogy egy emberöltô múlva már senki ne emlékezzen rá.

 

Két beruházás egy csapásra

Megújulnak a gázcsövek és lesz ivóvízvezeték

Harasztkerék egyik legnagyobb gondja az, hogy az elöregedett, közel 50 éves gázvezetékek szinte naponta meghibásodnak. Volt már eset, amikor az út közepén kis "tûzhányó" volt, ugyanis valaki a szivárgó gázt meggyújtotta, ami napokig égett. Ezenkívül azonban a gázrobbanás veszélye is fennáll. Az önkormányzat többször beadvánnyal fordult az E.ON igazgatóságához azzal a kéréssel, hogy irányozzanak elô nagyobb korszerûsítési munkálatokat és cseréljék ki a vezetékeket. Az idén kaptak választ, s a cég tervbe vette a felújítást Harasztkeréken. S ha már hozzáfognak a gázvezetékek lefektetéséhez és felássák a falu utcáit, a legutóbbi tanácsülésen úgy döntöttek a képviselôk, hogy az ivóvíz-fôvezetéket is a földbe helyezik. Az erre vonatkozó elôtanulmány elkészítésére a legutóbbi tanácsülésen 25.000 lejt irányzott elô a helyi önkormányzat. A vezetékeket ezt követôen szintén saját költségvetésbôl vásárolja meg a hivatal. Ha mindez sikerül, akkor "egy csapásra" két jelentôs infrastrukturális beruházást is kiviteleznek.

 

Megkérdeztük: Szeretné-e, ha Harasztkerék különválna a községközponttól, Ákosfalvától?

Meleg Attila: – Bár erre minden lehetôség megvolna, hiszen más településekhez viszonyítva itt valóban másak az emberek, azon igyekeznek, hogy szép házakat építsenek, meglegyen a jólét, a különválás nem lenne szerencsés. Nem lenne annyi segély, támogatottság, mint most. Inkább minden falu olyan kellene legyen a Nyárád mentén, mint a miénk, és akkor nem lenne gond.

Farkas Zsombor: – Jól van ez így! Annak ellenére, hogy a falu egy kissé félreesik a fôúttól, az önkormányzat odafigyel arra, ami itt történik. Új iskolát építettek, megújult a kul-túrotthon, itt mindig történik valami. A város sincsen messze, sôt sokan Marosvásárhelyrôl költöznek ide ki. Ma már szerencsére nincs nagy különbség falu és város között.

Farkas Irma: – Ha összehasonlítjuk a község kilenc falvát, akkor büszkén elmondhatjuk, hogy inkább itt kellene legyen a polgármesteri hivatal, mintsem Ákosfalván. Mi mindig jó példával szolgáltunk a többieknek, és kívánjuk, hogy mindenhol ilyen fejlôdés, elôrehaladás legyen, mint nálunk. Ahol van összefogás a közös dolgokért, ott lehet eredményeket elérni.

Gombos Erzsébet: – A lehetôségekhez képest szépen fejlôdik a falu, és ez a lényeg, nem az, hogy ki és honnan vezet minket. Jó képviselôink vannak, akik kiállnak érdekeinkért, és nem volt olyan, hogy valamit elôbb vagy utóbb ne lehetett volna megoldani. Ez a lényeg és nem az, hogy ki mit, hogyan, netán milyen hátsó szándékkal csinál.

Ferenczi Gáspár: – Tudomásom szerint korábban felmerült az az ötlet, hogy Szentgerice, Backama-daras és Harasztkerék együtt alkosson egy községet, de ez elvetôdött. A különválás meggyengíti a falu, a közösség erejét. Most, amikor egyre inkább a takarékoskodás felé tartunk, nem lenne szerencsés még egy polgármesteri hivatalt létrehozni több alkalmazottal.  Népújság